Először is oszlassuk el azon tévhitet miszerint a poroszok kvázi németek, akik a későbbi Német Császárság részét képező Poroszország lakói volnának. Poroszország a nevét a történelem folyamán ott élő porosz nép után kapta, akiknek annyi közük van a németekhez, hogy a porosz is szintén indoeurópai nyelv. Ám az indoeurópai alapnyelvtől a korán elkülönült balti ághoz tartozik, és azon belül is a nyugatbaltihoz, mely – ha lehet – még archaikusabb mint a keletbaltiak (litvánok,lettek,sel, stb.).
Sajnos maga a porosz nyelv a 17.század végére, 18.század elejére teljesen kihalt mint beszélt nyelv, köszönhetően a Balti-tenger melletti vidék háborús voltának, habár a hétéves háború és a nyomában támadt pestisjárvány tette be végleg a kiskaput. A összes fennmaradt nyelvemlék kb. 2250 szót tartalmaz, és sajnos ezek is több dialektusból származnak. A nyelv rekonstruálását nehezíti, hogy alig van teljes paradigma, például a meglévő ~280 igének több mint fele csak egy alakban szerepel, még a létige ragozása is hiányos.
Néhány valószínűsíthető jellemzője a porosz nyelvnek: a szabad hangsúly (ellentétben a litvánnal), az intonáció inkább a lettre hajaz; a diftongusok megőrzése szemben a keletbaltival; továbbá itt megőrződött a semlegesnem ellentétben a keletbalti nyelvekkel, ahol már csak a hím- és nőnem található meg.
A sorszámnevek, a tőszámnevekkel ellentétben hiánytalanul megvannak, köszönhetően a Bibliafordításoknak illetve az azokban szereplő tízparancsolatnak, ímhol:
“Pirmais. Tū ni tur turītwei kitans dēiwans.
Anters. Tū ni tur nienbāndan westwei twāise Dēiwas emnen.
Tirts. Tū tur swintintwei lānkinan dēinan.
Ketwirts. Tū tur zmūnintwei twajan tāwan be mūtin.
Pēnkts. Tū ni tur galintwei.
Ušts. Tū ni tur limtwei salubiskan.
Septmas. Tū ni tur ranktwei.
Asmus. Tū ni tur waiţātun redi wīdikausnan preīken twajjan tawišan.
Newīnts. Tū ni tur palaipsītwei twāisis tawišas butan.
Desīmts. Tū ni tur palaipsītwei twāisis tawišas genan, wāikan, mērgan, peku ader ka tenesan est.”
A fordítást nem közlöm, nincs jelentékeny eltérés az eredetitől. Végül még néhány apróság. Bár nagy hatással nem volt a környező nyelvekre, de porosz jövevényszavakat itt-ott találhatunk, mint a korábban poroszországi területeken beszélt alnémet nyelvben a 'kurp' szó a cipő-re a jól megszokott német ‘schuch’ helyett a porosz 'kurpi' szóból. A porosz nyelvben még gót jövevényszó is található, erre példa a kaptafa szavuk ‘ylo’ ami a lettben (īlens) és a litvánban (ýla) is megtalálható.
Zárásként pedig az elmaradhatatlan Miatyánk szöveg jön porosz nyelven. Amely a Luther által 1531-ben kiadott Kis kátéjának 1545-ös – königsbergi – fordítása, bár sok hiba van benne, legfőbb erénye, hogy nemcsak tapasztalt fordítókat, hanem e nyelvet anyanyelvként használókat is bevontak a munkába. Így ezért közlöm ezt a változatot, bízva abban, hogy ez állhatott legközelebb ahhoz a nyelvhez, melyet mi csak porosz nyelvként ismerünk.
"Thawe nossen kas thou aesse aendengon,
Swyntints wirset tways emmens.
Pareysey noumans twayia ryeky,
Tways quaits audaseysin nasemmiey kay endenga,
Nouson deyninan geitkas days noumans schian deynan,
Bhae etwerpeis noumans nouson auschautins kay mes etwerpymay nouson auschautenikamans.
Bhae ni wedeys mans enperbandasnan.
Slait isrankeis mans aesse wargan.
Ammen."
Röviden ennyit gondoltam eme bejegyzésbe írni. Remélem tetszett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése